HTML

angol jog magyarul

Friss topikok

  • HansJakor: "equity follows the law, azaz az equity követi a jogot (law alatt itt a common law-t értjük). ... ... (2016.08.17. 10:44) Alapelvek az angol equity-ben

Címkék

Alapelvek az angol equity-ben

2012.09.10. 11:39 szabolaw

A korábbi bejegyzésemben (Equity az angol jogban) már írtam arról, hogy az equity nem precedens jelleggel fejlődött, hanem a Lord Chancellor mérlegelése, belátása szolgált az ítéletek alapjául (on the discretion of the Lord Chancellor). Idővel azonban az equity-n belül is megjelentek alapelvek, amelyek mintegy megmerevítették az equity-t. Íme néhány fontosabb alapelv:

- equity follows the law, azaz az equity követi a jogot (law alatt itt a common law-t értjük).

Ez azt jelenti, hogy az equity a common law hiányosságaira reflektálva alakult ki, mégsem azzal a céllal, hogy a common law rendelkezéseit felülírja, felülbírálja, hanem mintegy kiegészítve azt. Ha az equity és common law rendelkezései ellentétesek egymással, mindig az equity rendelkezései érvényesülnek.

- equity acts in personam, azaz az equity a személlyel szemben, a személlyel kapcsolatban hat.

Ennek az alapelvnek a gyökere az equity kilakulására nyúlik vissza. A Lord Chancellor a kérelmező panasza alapján a panasszal érintett félt, azaz a lehetséges alperest maga elé rendelte, s így próbálta orvosolni az elé került sérelmet (Bővebben lásd a korábbi bejegyzésem: Equity az angol jogban). 

- equity will not suffer a wrong without a remedy

Ezen alapelv latinul 'ubi jus ibi remedium', azaz a jog csak akkor működhet, ha megvannak az eszközök a jog védelmére. Angolul másképp mondva 'where there is a right there is a remedy' melynek lényege, hogy ahol csak lehetséges, a jogsértést a bíróságoknak orvosolniuk kell, tehát ahol a common law nem képes orvosolni a jogsértést, ott az equity-nek kell megoldást adnia. 

- he who comes to equity must come with clean hands

A common law-val szemben - mely precedenseken nyugszik és a formai kérdésekre szorítkozik- az equity a méltányos jogorvoslatokat (equitable remedies) jelenti, amelyek önmagukban (per se) nem elérhetők, azaz nem illeti meg a kérelmezőt adott jog a 'törvény erejénél fogva'. A méltányos jogorvoslat mindig a körülményektől, bírói mérlegeléstől függ. A Lord Chancellor-nak tehát ezen alapelv alapján meg kell tagadnia a jogorvoslatot, ha a kérelmező jogsértő magatartása is közrehatott a vita kialakulásában, azaz nem lenne méltányos a jogorvoslat. Ezen alapelv a magyar Ptk-ból ismert alábbi rendelkezéssel hasonlatos: 'Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.'

- equity looks to substance as opposed to form, azaz az equity a formaisággal szemben a tartalmat tekinti mérvadónak. Ez az alapelv a common law merevségét hivatott enyhíteni. Fontos azonban az, ha törvényi rendelkezés követel meg valamilyen formaiságot, akkor az equity sem nyújthat megoldást a formai hibával szemben. Tehát egy forma hibás szerződés equity alapján sem kikényszeríthető. (Equity will not enforce or recognise equitable interests where, for example, formalities are required by statute.)

- he who seeks equity must do equity, azaz aki méltányos jogorvoslatot keres, annak fair, méltányos módon kell eljárnia.

Az alábbi példán keresztül megvilágítva ez az alapelv azt jelenti, ha az egyik szerződő fél hatályon kívül akarja helyeztetni a szerződést az equity rendelkezéseire hivatkozással, akkor számolnia kell azzal, hogy a szerződés alapján kapott valamennyi pénzösszeget vissza kell fizesse a másik szerződő félnek, hiszen ez tekintendő fairnek, méltányosnak.

- equity imputes an intention to fulfil an obligation, az equity a teljesítés szándékára helyezi a hangsúlyt

Ha a szerződő fél szándékában áll teljesíteni a kötelezettséget és ennek érdekében cselekszik, és tesz valamit, ami nem minősül a szerződéses kötelezettség teljesítésének, de a tevés hasonlót, ami elegendő, elfogadható a kötelezettség teljesítéseként, akkor az equity úgy tekinti, hogy a kötelezettség teljesedésbe ment (near performance of a general obligation will be treated as sufficient).

- delay defeats equity

Ezen alapelv latin megfelelője: Vigilantibus, non dormentibus, jura subveniunt, ami magyarul annyit tesz mint: a jogok az ébereknek, s nem a szundikálóknak segítenek. A fél, aki méltányos jogorvoslatért folyamodik, megfelelő időn belül kell tegye. Azaz ha az illető nem érvényeséti jogát keresettel ésszerű határidőn belül (within a reasonable time), akkor a késedelmét az equity úgy tekinti, mint aki a kifogásolt jogsérelmet kvázi elfogadta, abba belenyugdott.

- where equities are equal, the first in time prevails, azaz ahol több egyenértékú méltányos jog felmerül, mindig az dominál, mely időben előbb keletkezett. Például ha egy vagyonon több érdekeltség (equitable interest) is fennáll, a korábban keletkezett jog megelőzi a később keletkezetteket. Ez az alapelv 2 versengő jogosultság közül az időben elsőként keletkezőnek a javára dönt.

- where the equities are equal, the law prevails

Ezen alapelv alapján ha ugyanazon vagyonon méltányos érdek (equitable right) és jogi érdek (legal right) is fennáll, akkor a legal right esik nagyobb súllyal latba, tehát a legal right megelőzi az equitable right-t, és itt nincs jelentősége annak, ha az equitable right időben hamarabb keletkezett.

- where there is a conflict between law and equity, equity prevails

Tehát ahol az equity és a common law rendelkezései ellentétesek egymással, ott mindig az equity fog érvényesülni.

Forrás: Sukhninder Panesar, Exploring Equity and Trust (2nd Edition, 2012)

1 komment

Equity az angol jogban

2012.08.17. 15:02 szabolaw

Az equity az angol jog része a common law es a statute law mellett. A common law es equity a tényleges szokásjogot (bírói jog, esetjog) jelentik, mig a statute law maga a törvényi jog, a pozitív jog. A bírói jogalkotást Angliában a 12. századtól a királyi bíróságok végzik. A common law alapján három bíróság működött: Court of Exchequer (Pénzügyi Bíróság), Court of Common Pleas (Közönséges Perek Bírósága), Court of King's Bench (Királyi Tábla Bírósága). Equity alapján a Court of Chancery (Kancellária Bíróság) bíráskodott.
 
Ha egy panaszos pert akart indítani a Court of Common Pleas vagy a Court of King's Bench előtt, engedélyt kellett kérnie egy un. Royal Writ (performula) formájában. A Royal Writ-ek kiadásával megbízott hivatalt a Chancellor (Kancellár) látta el. A Royal Writ megadása még nem jelentette, hogy a panaszos sikeres volt kérelme ügyében, tekintve hogy a bíróságok még elutasíthatták a kérelmét, arra hivatkozással, hogy a kiállított Royal Writ ellenkezik az ország jogával. 
 
A Chancellor keze meg volt kötve a Royal Writ-ek kiadását tekintve, mivel csak meghatározott számú és fajtájú Writ kiadására volt lehetősége. A helyzetet tovább rontotta az 1258-as Provisions of Oxford, mely az új Writ-ek kibocsátását a King's Council (Királyi Tanács) engedélyéhez kötötte. A Provisions of Oxford megalkotása mögött a hűbérurak azon félelme állt, hogy az újabb performulákkal újabb jogorvosaltok jelennek majd meg, ezért igyekeztek az újabb Writ-ek kibocsátását ily módon akadályozni. A meglévő Writ-ek azonban nem fedték le a társadalomban kialakuló új élethelzyeteket, így számos ügy - engedély (Writ) hiányában- nem került bíróság elé, azaz megoldatlan maradt a common law alapján.
 
A Lord Chancellor-nak azonban joga volt a panasszal érintett személyt (kvázi az ügy alperesét, 'the potentional defendant') maga elé rendelni, aki az ellene felhozott vádakra a Chancellor előtt reagálhatott. Megnemjelenés esetén a megidézett börtönbüntetésre számíthatott.
 
A Chancellor az így elé került ügyekben az alapján döntött, amit helyesnek, méltányosnak tartott. Így alakult ki a Chancellor bíráskodása alapján az equity. A különbség common law és equity között, habár mindkettő esetjog, a common law precedens alapján fejlődött ellenben az equity a Lord Chancellor belátása szerint, azaz a korábban hozott döntések nem kötötték a Kancellária Bíróságot. Idővel azonban az equity-ben is kezdtek alapelvek (maxims) kialakulni, ezáltal egyre merevebbé vált maga az equity is.
 
A common law és az equity egymás mellett működött hosszú ideig, és amire a common law nem jelentett megoldást az equity alapján intézték el. A két joganyag azonban jogbizonytalanságot idézett elő. A 17-18. századtól kezdve a Kancellária élére az egyházi vezetők helyett nagynevű jogtudósok kerültek (Lord Nottingham, Lord Hardwicke, Lord Eldon), akik igyekztek az eqiuty-n belül alapelveket lefektetni, és ezzel a jogbizonytalanságot megszüntetni. Az ő nevükhöz köthető egyébként a modern equity kialakulása. Az alapelvek lefektetésének azonban meg volt az ára, ugyanis ennek hatására az equity megmerevedett, a 19. századra pedig már elviselhetetlen mértéket öltött a common law-val való rivalizálása. A common law bíróságoknak ugyanis nem bíráskodhattak az equity alapján, és a Kancellária Bíróságnak sem volt joga a common law bíróságok döntését megváltoztatni. A kialakult helyzetet tovább súlyosbította a tény, hogy a Lord Chancellor elé vitt ügyek száma oly mértékben megnőtt, amely már jelentős késedelmet okozott az ügyek elbírálásában.
 
Ezt a problémát hivatott rendezni az 1873-75. évi Judicature Acts, mely törvények rendelkezései fuzionálták a common law bíróságot a kancelláriai bírósággal, és létrehozták a Supreme Court-t, amely már mind a common law-t, mind az equity alkalmazhatta az eljárában. Ahol pedig a common law rendlekezései ütköztek az equity szabályaival, ott mindig az equity alapján kellett dönteni (where there is a conflict between the rules of equity and the rules of common law the rules of equitz are to prevail).
common law és az equity egységes alkalmazása ellenére továbbra is különböző elveken nyugvó, különálló joganyagok maradtak az angol jogrendben.
 
 
 
Forrás: Sukhninder Panesar, Exploring Equity and Trust (2nd Edition, 2012)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása